Valamelyik nap eszembe ötlött az a csodás ötlet, hogy kellene főzni csilisbabot. A gondolat odáig érlelődött, hogy szerdán délután be is vásároltam. Érdemes itt megemlíteni, hogy csütörtökön és pénteken nem dolgozunk, mert nemzeti ünnepünk van.
Szóval, tájékozoódtam a neten, hogy hogyan és miképpen lehet ezt a csilisbab dolgot csinálni. Egy recept átolvasása után arra jutottam, hogy nem éppen a bonyolult dolgok közé tartozik. Elmentem a boltba és vettem fél kiló darált húst, paradicsomot, csípős paprikát, piros aranyat (csípőset és csemegét is), konzerv babot és kukoricát, hagymát és fokhagymát.
Ott kezdődött a dolog, hogy a recept szerint ketchup is kellene. Ez ellen én tiltakoztam és vállaltam a paradicsom hámozását. A hagyma darabolását követően a forró víz hathatós segítségével meghámoztam a paradicsomot. Szeretném megjegyezni, hogy a boltban megszívattak mert erős sárgás színű lámpával volt megvilágítva a paradicsom és a félig érett darabok is érettnek látszódtak. Tudom, megettem volna a piacra is...
Hagyma kész. Paradicsom kész. Wok elővesz, kissé átmelegít. Kevéske olajat bele, majd a hagyma és a hús. Legközelebb fogok venni egy kevéske bacont is, mert úgy gondolom, hogy használni fog az ízvilágnak egy kis füstös, szalonnás behatás. Pár perc alatt szépen megfehéredett a husi és mehetett rá a víz és a feldarabolt hámozott paradicsom. Itt raktam bele a fűszereket: bors, só, fokhagymakrém (mert a boltban nem volt szép fokhagyma. Tudom, mehettem volna a piacra is...). Kb. 20 percig rotyogtattam a cuccot közepes tűzön, hogy a paradicsom szétessen. Közben megmostam a konzerv kukoricát. A bab esetében bajban voltam, mert nem tudom eldönteni, hogy megmossam-e vagy sem. A lötty, ami volt a konzervben íztelen (nem volt fémes konzerv íze sem) és sűrű volt. Úgy gondoltam, hogy nem árt egy kis anyag, ami sűríti a dolgokat. Legközelebb úgy fogom megcsinálni, hogy a babot is megmosom, mert kíváncsi vagyok, hogy mennyiben változik az ízvilág.
Ezt követően a rotyogó anyagban beleraktam a csípős aranyat. Fél tubus csemegét és fél tubus csípőset. Szeretem a csípős kajákat. Itt jött egy kis kostólással támogatott ízharmonizáció, majd ment a cuccra a kukorica és a bab.
Itt már látszódott, hogy kezd összeállni a kép, mind íz, mind vizuális szemszögből. Az íz: erősen fűszeres és csípős. Megjelenés: pirosas, babos, kukoricás, gazdagon megáldott étvágygerjesztő finomság.
Mindezeket követte az étkezés. Nos, a meleg, csípős csilisbab elfogyasztását követően megállapítottam, hogy még tudok főzni és azt is, hogy az éhségem már a múlté. Kissé később azt is tapasztaltam, hogy jelentős mennyiségben kíván vizet ez a finomság. Ennek jegyében jeleztem is egyik ismerősömnek, hogy van bennem hajlandóság sörfogyasztásra. De kedves barátom jelezte, hogy őbenne a hajlandóság sokkal jelentősebb Spanyolországba menetel ügyében, mint sörfogyasztás ügyében. Így maradt nekem is a víz.
