You are here

Kommunikáció: a boltban

A régebbi blogomban volt egy olyan sorozatom, amelyben leírtam azokat a kisebb szituációkat, amelyeket tapasztaltam és kommunikációs problémákat fedeztem fel. Most ismét elkezdem, mert a világ nem lett jobb. Mindenki csak beszél, de senki sem kommunikál.

A szituáció: kisbolt, két csemege pultos eladó - az egyik nő, a másik egy fiatal 23-26 éves srác - és 3 vevő.

Az esemény: az egyik vevő kér 10 deka felvágottat és a nő elkezdi géppel szeletelni neki. Én meghallottam, hogy a vevő  mit kért és eldöntöttem, hogy én is ugyanazt fogok kérni. Az eladónő valószínűleg elfelejtette, hogy mennyit kért a vevő, mert arra figyeltem fel, hogy a vevő, csak annyit mond, hogy "az más sok lesz". Kis zavart mosoly és az eladónő elkezdte visszarakni a felvágottat a szeletelőgépbe. A másik eladó - a srác - rámnézett és kérdezte, hogy mit kérek. Én mondtam neki, hogy ugyanazt, amit a másik vevő. Az srácnak felcsillant a szeme és mondta a kolleganőjének, hogy "Semmi gond, a srác is ezt kéri". Igen, ebben a mondatban a "srác" én voltam. ;)

Úgy gondolom, hogy az eladó srác elkövetetta azt a hibát, hogy a vevőről a vevő jelenlétében nem beszélt tisztelettel. Nem srácozzuk le, nem csajozzuk le, hanem kedves vevőzzük.

A hatás: engem egy kicsit bosszantott, hogy sráccá váltam. Havonta abban a boltban hagyok 10.000 Ft. körüli összeget és a mimimum, hogy normálisan szólnak hozzám. Én tisztelem őket, mert ha betolom oda a képemet, akkor köszönök és ha kimegyek, akkor elköszönök. Elvárom, hogy tiszteljenek és ne srácozzanak le.

 

Undefined
Sayusi's tagcloud: 

Comments

Pár évvel túl vagyok a krisztusi kóron, de huszonvalahány évesnek nézek ki.
Borzasztóan irritál a "Hellóu, mit kérsz? Nézd meg ott... Etc.". Nem ismerkedni jöttem, hanem vásárolni, és nem szexet. Érdekes, mennyire meg tudnak sértődni, ha ezt röviden elmagyarázom a helyszínen.

A legviccesebb eddigi szituációim egyike, bejelentkeztem telefonon hajvágásra.
Szegény csaj nem akarta sehogy sem elhinni, hogy a megjelenő "tini" azonos azzal a "komoly vendéggel", akivel beszélt telefonon.

Látom neked is vannak érdekes élményeid ezzel kapcsolatban. :) Engem az nem zavar ha tegeznek. Abban a helyzetben vagyok, hogy idősebbnek nézek ki, mint amennyi vagyok. És erre még rá is teszek egy lapáttal, mert van szép szakállam is. :)
Szóval, tegezzen ha jól esik neki. De ha flegmán, bunkón, affektán teszi oda kis beszéd-szösszeneteit, akkor harapok. Annyira nem nehéz egy értelmes mondatot megfogalmazni. Tegyük hozzá azt is, hogy az iskolában engem nem tanítottak meg a normális használható mondatokra. De arra igen, hogy igen csavaros baromságokat írjak műelemzés címén.
Az ilyen embereket nagyon szeretem, mert szoktam velük játszadozni és élvezettel nézem a kommunikációs szenvedéseiket. Sőt, néha azt a luxust is megengedem magamnak, hogy nem harapok rá a dolgaikra, hanem megadom nekik a menekülési útvonalat. Úgy gondolom, hogy az ilyennek éppen elég nyomora van, mert éjjel - nappal küzd a saját tudatlanságából adódó határokkal, nem kell még neki az is, hogy én ezt fokozzam. Ezt még ügyfélszolgálati munkatársként tanultam meg.
Bízom abban, hogy előbb vagy utóbb változik a helyzet és figyelnek a népek arra, hogy mit és hogyan mondanak. Ezzel a bloggal is az az egyik célom, hogy megmutassam mi a különbség a kommunikáció és a minőségi, hatékony kommunikáció között.