A múlt héten csütörtökön kezdtem dolgozni az <epam> -nál. Az alábbi sorokban leírom, hogy mik a tapasztalataim.
Már akkor, amikor jöttem szerződést aláírni meglepett - pontosítsuk: jól esett - a cég viselkedése. Szépen megkaptam a szerződést és el lett mondva, hogy mit hol találok benne és hol és mennyiszer kell aláírnom. Aztán kaptam negyed órát, hogy egyedül legyek elolvassam és szépen át tudjam böngészni. Ez egy picike figyelmesség, amely mutatja, hogy ennek a cégnek van fogalma arról, hogy hogyan kell az emberekkel bánni.
Az első napon jöttem és igaz, hogy a gépem nem volt készen, de ahogy jöttem a helyemre jött az IT csapat és 3 perc alatt összerakta. Indítás és bejelentkezés és ment minden. Megkaptam a szabályzatokat és azt mondták, hogy ezeket kell olvasnom. Őszintén? Ez is jó. Picike dolgok, de ismét erősíti azt, hogy ennek a csapatnak van fogalma arról, hogy kinek mi a szerepe és azt hogyan kell játszani.
Megjegyzés: az elmúlt pár hónapban sokat gondolkodtam azon, hogy egy-egy szervezeten belül megadott pozíciók - vezető, fejelsztő, tesztelő, menedzser, stb. - megfelelnek egy-egy szerepnek. Ezeknek a szerepeknek vannak jellemzői, amelyek kifelé erős kommunikációs értékkel bírnak. Ha ezeket eljátszása megtörténik, akkor a környezetben megerősödik a kép, hogy te azt a pozíciót töltöd be. Ha a szerephez társított elvárással, képpel szemben játszol, akkor csökken a tekintélyed.
Maga az iroda annak ellenére, hogy egyterű kényelmes és érzed, hogy van intim szférád. De erről már írtam korábban is. Amikor körbejártam az irodát, akkor nem volt az az érzésem, hogy mi - a szoftvereket basztató emberek - termeljük a zsöcit ahhoz, hogy a menedzsmentnek legyen szép és kényelmes irodája. (Ide illik egy kis megszakítás. Korábbi munkahelyemen volt egy költözés és párszor hallottam azt, hogy az egy főre jutó négyzetméter jóval - akár többszörösével - növekedett. Ez egészen addig szép és jó is volt, amíg meg nem láttam, hogy majdnem kisebb asztalom van, mint a korábbi irodában és vannak akkora folyósok, hogy tekepályának is beillik. A vezetőknek meg tágas, nagy és kényelmes iroda. Azt hiszem, hogy ez is egy szempont, amire egy cégnek a belső pr során figyelni kell.) Itt az az érzésem, hogy az iroda funkcionális és nagjyából mindenkinek egyforma kényelmet ad, hogy a munkáját tudja végezni. A korábbi munkahelyemen azt éreztem, hogy el van tolódva. A vezetőknek kényelmes nagy iroda. Nekünk - szoftvereket basztató emberek - van valami és dolgozzál! Ennek ellenére szerettem az irodát, mert jó helyen volt és volt egy-két szolgáltatása, ami jó volt. Igaz, ezek itt is meg vannak.
A gép, amit kaptam erős, mint a dög. Kényelmesen lehet rajta dolgozni. Kaptam mindent, hogy tudjam a dolgomat végezni. Sőt, a pozícióhoz vannak szoftverek összeválogatva és nem kell gondolkodni arról, hogy mi is kell. Telepíted és puszi. Ismét egy apróság, amely komoly kommunikációs értékkel bír.
De a kedvencem, hogy kaptam egy térképet az irodáról. Rajta minden, hogy mi hol van. Ismét egy egyszerű, de zseniális apróság.
Az egyik nap volt egy megbeszélés, ahol össze lett rántva sok ember. Egyelőre nem látom át, hogy milyen szempont szerint. Két vezető beszélt - az egyik az én resource managerem - és jelentett be változásokat. Nem az a lényeg, hogy mit mondtak, hanem az, hogy hogyan. Magából az előadásból látszódott, hogy értenek ahhoz, amit csinálnak. Érződött a magabiztosság és a tudás - ha nem is a tudás, hanem a képesség arra, hogy a tudás megszerzése megtörténjen - , hogy "ha így nem megy, akkor keresünk másik megoldást, de addig csináljuk, amíg hatékonyabb nem lesz". Itt is az volt, amit fontosnak tartok. A vezetők felől nem a bizonytalanság érkezett, nem az, hogy utálnak 20-30 ember előtt beszélni, hanem a magabiztosság, határozottság és a képesség arra, hogy meg fogják találni a megoldást. Még egy fontos paramétere volt ennek. Ők partnereket keresnek ahhoz, hogy a feladat meg legyen csinálva, de a vezetők ők. A döntéseket ők fogják meghozni. Abban biztos vagyok, ha valaki el akarná vinni egy vakvágányra az egészet, akkor azt még idejében leállítják. Szerintem ez egy nagyon fontos dolog. Partnerként kezeled az embereidet, de van amikor neked kell lenned a moderátornak és a te felelősséged - vezetőként, hogy irányítsd az eseményeket. Ha nem teszed meg, akkor valaki meg fogja tenni helyetted.
Röviden ennyi. De a lényeg az, hogy amikor idejöttem kaptam inicializáló hatásokat és nem nekem kellett megkeresnem, hogy ki kicsoda és satöbbi, hanem a cég részéről ezek be lettek állítva. Kaptam viszonyítási pontokat. Kaptam olyan információkat, amelyek megerősítik bennem azt, hogy fontos vagyok, mert a HR azért van, hogy nekem a munkaügyes dolgaim rendben legyenek és ne nekem kelljen ezzel szarakodnom és a szoftverrel foglalkozzam. Az IT-nek az a dolga, hogy legyen gépem, rendben legyen és termeljek. A lényeg, hogy megkaptam a céges kultúrából a főbb vonalakat és van mihez igazodnom. Biztosan lehet ez jobban is csinálni, de ez bőven elég volt.
