Mostanában van kedvem főzni és valahogy az ihlet is kerülget. Ma elkapott...
Szóval, vettem 20 deka bacont, 2 cukkinit és hagytam, hogy puffanjon a gondolat a fejemben. A bacont feldaraboltam olyan értelmes darabokra. Ez nem az a kockára vágott szalonna méret, hanem kissé nagyobb. Mondjuk eleve szeletelve volt. Szóval daraboltam, amibe adta magát. Semmi bonyodalom vagy kötöttség. Feldaraboltam a cukkinit is.
Fogtam egy serpenyőt és ahogy szépen lassan kisült a bacon úgy megpírult a cukkini is. Érdekes, hogy szó szerint pirulgatott. Kissé megkapta a zsír, ami kijött a baconből. Amikor a cukkinin már látszódott, hogy megroggyant és nem nyers, akkor lekptam a tűzről az egészet és ráöntöttem a rizsre, ami már készen volt.
A rizsnél figyeltem arra, hogy kissé vizes maradjon. Ezt azért tartottam fontosnak, hogy a sült dolgokkal össze tudjam rottyantani. Így nem fognak az ízek elkülönülni, hanem lesz közös kalandjuk és nem fogom érezni, hogy ez most rizs, ez most cukkini...
Miközben közösben kalandozott a rizs és a baconös cukkini kaptak a nyakukba egy kevéske pimento szószt, hogy legyen egy kis csípős árnyalata és egy kevéske szójaszószt abban a reményben, hogy csak hozzájárulni tud az összhanghoz... :) Javított rajta!
A végeredmény, hogy ebédeltem egy finomat. Fűszerezni nem kellett, mert a bacon eleve füstölve volt. Bár, kinek a pofonok és kinek a papnék...
